Szűrő-összehasonlítás: szűrőszövet, Z-Line vagy Minipleat?

Ha már van otthon szellőztetőberendezésünk, bizonyára megvolt az oka, hogy a beszerzése mellett döntöttünk. A leggyakoribb okok közé tartozik a fűtési költségek csökkentése, különösen télen, amikor a hagyományos, ablakon keresztüli szellőztetés során a levegővel együtt a meleg is távozik. A számos további előny egyike lehet a friss levegő folyamatos bevezetése, ezáltal pedig a beltéri CO2-szint csökkentése, ami javítja a lakás levegőminőségét és komfortját. Ahhoz azonban, hogy a szellőztetőberendezés megfeleljen az elvárásoknak, megfelelő paraméterű légszűrőket kell beszerelni a rendszerbe.

Az európai piacon még mindig vannak olyan gyártók, amelyek a szellőztetőberendezéseikhez eredeti szűrőként csupán szűrőanyagot kínálnak, amelyet a felhasználónak kell a kívánt méretre vágnia, majd a berendezésbe helyeznie. Ezt a szűrőanyagot általában G3–M5 szűrőosztályban, az EN 779 szabvány szerint kínálják.
Ahogy egy másik cikkünkben már kifejtettük, ezek a szűrőosztályok nem elegendők befújt levegő szűrésére. Az emberi szervezetre legveszélyesebb, 2.5 µm-nél kisebb porrészecskéknek az EN 779 szerinti M5 osztályú szűrőanyag csak körülbelül 20%-át képes megfogni. A finompor fennmaradó 80%-a így bejuthat a beltérbe.
Miért nem kínálnak a szellőztetőberendezések gyártói magasabb szűrőosztályú szűrőanyagot az ügyfeleiknek? Azért, mert tudják, hogy a berendezésben lévő ventilátoroknak jóval nagyobb teljesítményre lenne szükségük ahhoz, hogy a szükséges levegőmennyiséget a finomabb szűrőanyagon keresztül beszívják. Ez lerövidítené a rendszerek élettartamát, és jelentősen növelné az energiafogyasztást.
Mi történik akkor, ha az ügyfél ennek ellenére magasabb szűrőosztályú szűrőanyagot vásárol, és azt használja a szellőztetőberendezésében? Ezt a Pichler PKOM4 berendezésünkben teszteltük.

Mérés valós üzemi körülmények között a Pichler PKOM4 szellőztetőberendezésben

A méréshez az EN 799 szabvány szerinti, F7 jelölésű, 7 mm magas és 250 g/m² névleges felülettömegű szűrőanyagot használtunk a befújt levegőhöz. Az elhasznált levegő szűrésére az EN 779 szabvány szerinti, M5 jelölésű, 150 g/m² felülettömegű szűrőanyagot alkalmaztuk. A gyártó mindkét szűrőanyagot méretre vágható szűrőközegként jelöli meg.
A szűrőanyagot 30 x 30 cm-es méretre vágtuk, egy extrudált ABS-keretbe helyeztük, majd tömítettük. A szellőztetőberendezésben 10 perces időközönként fokozatosan növeltük a szellőztetési fokozatot, és ezzel együtt a légszállítást is 80 m³/h-ról 300 m³/h-ra.
Minden egyes szellőztetési fokozatnál rögzítettük a berendezés aktuális villamos teljesítményfelvételét egy MODBUS-interfész és egy fölérendelt intelligens LOXONE rendszer segítségével. Ellenőrzésként egy Hutermann márkájú, konnektorba csatlakoztatható egyfázisú fogyasztásmérőt is használtunk. 

Méréseink alapján megállapítottuk, hogy a berendezés kijelzőjén látható aktuális villamos teljesítményfelvétel szinte pontosan megegyezik az egyfázisú fogyasztásmérővel mért aktuális teljesítményfelvétellel. A pillanatnyi 100 W-os teljesítménynél az eltérés körülbelül 2%, ami nagyon jó eredmény.
Az alábbi diagram a két azonos szűrőosztályú szűrőváltozat mérési eredményeit mutatja: a szűrőanyag, illetve a MiniPleat kialakítású RUKATECH SafeLuft szűrők használata esetén:

A mérést 270 m³/h légszállítás elérése után fejeztük be, mert a berendezés a szűrőanyagon keresztül nem tudta beszívni a szükséges 300 m³/h levegőt. A diagramból jól látható, hogy szűrőanyag használatakor a ventilátoroknak jóval nagyobb teljesítményre van szükségük az előírt légszállítás eléréséhez. A körülbelül 200 m³/h-s, jellemző légszállításnál a berendezés szükséges teljesítménye több mint 50%-kal magasabb, mint a RUKATECH SafeLuft szűrők használatakor.
Annak ellenőrzésére, hogy a szűrőfelületnek mekkora a tényleges hatása, további méréseket végeztünk, és az EN 779 szabvány szerinti F7 osztályú hajtogatott szűrőt használtunk a befújt levegőhöz, valamint M5 osztályút az elhasznált levegőhöz. A szűrőanyagot méterenként 40 hajtással, 44 mm-es magasságban hajtogattuk össze.
Ezután kiegészítettük az előző diagramot ezekkel a mérési eredményekkel:

Látható, hogy a szükséges teljesítmény jelentősen csökkent, a hajtogatott szűrők görbéje pedig közelebb került a MiniPleat kialakítású RUKATECH szűrők eredményeihez. A szűrőközeg hajtogatásával ugyanis a szűrőfelület csaknem a négyszeresére nőtt, így a nyomásveszteség is csökkent. Jelentősebb különbség csak körülbelül 250 m³/h légszállításnál figyelhető meg: ekkor a hajtogatott szűrők használatakor a teljesítmény körülbelül 30%-kal magasabb, mint a RUKATECH SafeLuft szűrőknél.
Végső összehasonlításként az összes mért értéket százalékosan is megadjuk; a RUKATECH SafeLuft szűrők használatakor mért teljesítményértékek szolgálnak viszonyítási alapként.

Ha a befújt levegőhöz az EN 779 szabvány szerinti F7 osztályú, az elhasznált levegőhöz pedig az EN 799 szabvány szerinti M5 osztályú szűrőanyagot használunk, már 100 m³/h légszállításnál is 50%-kal nagyobb teljesítményre van szükség, mint a RUKATECH SafeLuft szűrők esetében.  
Ez az arány exponenciálisan növekszik, és 270 m³/h légszállításnál csaknem 90%-kal nagyobb teljesítményfelvételt eredményez. A szellőztetőberendezésnek tehát csaknem kétszeres teljesítménnyel kell működnie.
Ha a szűrőanyagot méterenként 40 hajtással összehajtjuk, jelentősen csökken a fogyasztás, így 200 m³/h légszállításig legfeljebb 20%-kal magasabb a RUKATECH SafeLuft szűrőkénél.

A győztes pedig – a RUKATECH SafeLuft

A kapott eredmények valós üzemi körülmények között is igazolták, hogy a magasabb szűrőosztályú szűrőanyag használata aránytalanul növeli a szellőztetőegység teljesítményfelvételét, jobban igénybe veszi a ventilátorokat, és minden bizonnyal alapvetően befolyásolja a teljes rendszer élettartamát. Ezért az üzemeltetőnek nem érdemes ilyen szűrőanyagot használnia; helyette más szűrőkialakítást vagy alacsonyabb szűrőosztályt kell választania. Ezzel azonban fennáll a már említett kockázat, hogy finompor jut a beltérbe.

Ezzel szemben a hajtogatott szűrők akár 200 m³/h légszállításig is jó eredményeket nyújthatnak. Nagyobb légszállításnál azonban a nyomásveszteség már exponenciálisan növekszik, és ezzel együtt a szükséges teljesítményfelvétel is emelkedik. 
Azt is fontos szem előtt tartani, hogy a hajtogatott szűrőknél méterenként 40–50 hajtást érnek el. Ezeknek a szűrőknek tehát továbbra is jóval kisebb a relatív felületük a MiniPleat kialakítású szűrőkhöz képest, ahol általában akár 150–200 hajtás/m is elérhető. Emiatt elsősorban a szűrők kapacitása különbözik: a nagyobb relatív felületnek köszönhetően a MiniPleat kialakítású szűrő lényegesen több finomport képes megkötni, mint egy hajtogatott szűrő, mielőtt eléri a végső nyomásveszteséget.
A hajtogatott szűrők tehát vagy több karbantartást és rendszeres tisztítást igényelnek az üzemeltetőtől, hogy ne tömődjenek el, vagy gyakrabban kell cserélni őket. Használatuk átlagosan 20–30%-kal növeli a szellőztetőberendezés teljes áramfogyasztását is.

A MiniPleat kialakítású RUKATECH SafeLuft szűrők kiváló szűrési tulajdonságai bizonyítottak: hatékonyan választják le a finomport, miközben alacsony nyomásveszteséget biztosítanak. Ez alacsonyabb fogyasztásban és a szellőztetőberendezés összességében csendesebb működésében is megmutatkozik. E szűrők használata a teljes rendszer lényegesen hosszabb élettartamában is megmutatkozik. Ha tehát új szintre szeretné emelni szellőztetőrendszerét, próbálja ki a RUKATECH SafeLuft szűrőket.